13. Rész: Veszekedés

"- Mit akarsz? Hagyjál! Látni se bírlak! - mondta szipogva, majd odajött és rám vágta az ajtót..."

Ezt nem értem? Mit tettem? Én nem csináltam semmit! És a jelek szerint Colette is hazudott nekem, hisz Cinty nem egy sráccal van éppen. Lehet, hogy Colette Cinthiának is mondott valamit... és emiatt mérges rám?
- Cinthia!! - dörömböltem az ajtaján.
- Mit akarsz?? Húzz innen!! Szemét... Hány lánnyal csináltad már meg ugyanazt, amit ma velem? Hánnyal? - üvöltötte, de hangja kissé tompa volt, mivel köztünk volt az ajtó. Mi a francról beszél? Hogy hihetett Colettenek? Mit mondott neki? Megölöm!! Ha ezt elcseszi nekem nem tudom mit csinálok vele! Hát nem hiszem, hogy Cinthia be fog engedni, inkább visszamegyek a klubba. Lementem a lifttel, ki a hotelből, végig az utcán, egészen a diszkóig. Bementem, és Vivi rögtön letámadott.
- Mi a francot csináltál? Cinty most hívott sírva, és azt kérte öljelek meg! Mi a fenét csináltál? Ha összetörted a szívét megteszem amit kért! - fenyegetett. - Ja, és ki volt az a vörös bombázó? Tomi nem hajlandó elmondani!
- Tomi, fékezd meg Vivit! - mondtam. - Én semmit nem csináltam. Colette biztos bemesélt neki valami baromságot. Cinty meg elhitte...
- Colette? A vörös? Ki ő? Ha nem mondod el, nem állok jót magamért! - Vivi kissé túlfűtött volt, de mondjuk ezt megértem.
- Colette, igen, a vörös, ő a volt barátnőm. Fél év után megcsalt, dobtam, és azóta is Tina gitárosa. Szerencsére nem találkozunk gyakran, de mikor igen, akkor szívja a vérem. Ennyi. És biztos mondott valami Cinthiának, amitől kiakadt. Rám vágta az ajtót.
- Jó. Te tényleg nem csináltál semmit? Esküdj Tomi életére, hogy nem csináltál semmi olyat amitől kiakadhatott volna Cinthia! - mondta Vivi, miközben Tomira mutatott.
- Esküszöm! Semmit nem csináltam! - vágtam rá rögtön, mivel ez az igazság.
- Hiszek neked. Felmegyek hozzá, és kiderítem mi történt. Bízz bennem! - mondta Vivi, és elviharzott.
- Hát tesó - mondta Tomi -, ez a csaj beteg. Mármint nem Vivi! Colette...
- Tudom.

Vivi szemszöge:

Felmentem az emeletre és benyitottam. Volna, ha nincs bezárva.
- Cinty! Én vagyok! Beengedhetsz! - mondtam. Pár pillanat múlva kattant a zár, és kinyílt az ajtó. Cinthia már nem sírt, de még látszottak a nyomai. - Jól vagy? - kérdeztem.
- Nem! A mai nap olyan jó volt! Hisz elmeséltem, emlékszel! - mondta. Igen, mikor készültünk a klubban arra, hogy majd elénekli azt a Taylor Swift számot, akkor mindent elmesélt. Pont ezért nem értem, hogy mi történt.
- De... mi történt? - kérdeztem.
- Mondjuk úgy, kiderült, hogy mégsem vagyok olyan különleges számára... - adott nem túl részletes választ.
- Ezt hogy érted?
- Hát úgy volt, hogy én hátramentem a színpad mögé. Ott volt egy csaj, egy vörös, aki megkérdezte magyarul, hogy akkor én most ezt Viktornak énekeltem-e. Hallatszott rajta, hogy nem magyar. Elég barátságos volt, úgyhogy azt válaszoltam, hogy igen. Aztán kérdezte, hogy akkor mi történt ma, mivel ugye "today" was a fairytale. Mondtam, hogy ma volt az első randink. És akkor olyat kérdezett, amitől leesett az állam. Megpróbálom szó szerint idézni: "Ja, a tipikus limuzinos, Eiffel-tornyos vacsis?". Nem annyira értettem, hogy ezt meg honnan a fenéből tudja, de amit utána mondott világossá tette: "Hát, tudod... nem te vagy az első. Én Viktor exe vagyok, ugyanez volt a mi első randink is. Aztán jóba lettem Tinával, és egy nap beszélgettünk Viktor előttem lévő csajáról. Kiderült, hogy az ő első randijuk is ez volt. Ez nála már ilyen rutin féle. Ahogy ezt megtudtam, rögtön szakítottam vele. Azóta se tette túl magát ezen, már nagyon rég óta próbálja visszasírni magát hozzám. És van mikor nem állok ellent... mint például ma. Reggeltől együtt voltunk a lakásán, de 5-kor azzal küldött el, hogy sietnie kell mert lesz egy randija 6-kor. Nekem aztán oly mindegy. Csináljon amit akar. Akkor ezek szerint a ti randitokra sietett... Hát ez szar. De készülj fel. Majd még biztos el fogja neked énekelni a Dance with me tonight-ot is... nálam is megtette, és bejött, szóval gondolom veled is megpróbálja." Itt már könnyes volt a szemem. Nem voltam képes elhinni. Az elején még próbáltam ellenállni, de aztán rájöttem: honnan tudná mindezt? Egy: igazat mondott, és tényleg ez volt az ő első randijuk is. Kettő: lehet, hogy nem ez volt az első randijuk, de találkozniuk tényleg kellett ahhoz, hogy ezt Viktor mind elmondja neki. Abban az esetben pedig megcsal. Szerinted melyik a jobb? - kérdezte, miközben egy könnycsepp gördült le az arcáról. - Nem kell válaszolnod. Nem számít. Na szia, megyek és álomba sírom magam. - mondta, és bement a szobájába. Na ezt most én sem értem. Kinek higgyek? Istenem... na jó. Lemegyek a klubba. Az lesz a legjobb, ha ezt Viktorral beszélem meg. Lementem, és pár perc múlva már a diszkóban voltam. Viktor rögtön ott termett előttem.
- Na?? Mi történt?? - kérdezte kíváncsian.
- Hát... félek, hogy elég erősek a vádak ellened... - mondtam. Ekkor odalépett Tomi, és bólintott egyet, mintha azt mondaná: mondjad! Én mindent elmeséltem, pont úgy, ahogy Cinty nekem. Mikor befejeztem, láttam Viktoron, hogy nem bír megszólalni...
- Hogy képzeli? Ilyet állítani? Nincs joga!! Ez az egész egy hazugság. Annyi igaz, hogy Colette Viktor exe. A többit mind ő találta ki. Hidd el! - mondta Tomi, és láttam, hogy nagyon ideges.
- Viktor? - kérdeztem. Az ő reakciójára is kíváncsi voltam.
- Én... én... ezt nem... hiszem el... - kezdte. - Hogy képes ennyire utálni? Miért csinálja ezt velem? Egyszer már leküldött a padlóra, nem volt az elég? Ezt nem hiszem el! De komolyan mondom, hogy ez a nő veszélyes! Hozzászólni se lenne szabad! - mondta.
- Én hiszek nektek... de akkor is... honnan tudta mindezt? - kérdeztem, mivel ezt tényleg nem értettem.

Viktor szemszöge:

- Fogalmam sincs... - válaszoltam Vivinek. De utána bevillant valami. Egy beszélgetés. Ma. Tomival. Reggel volt egy próbánk, aminek a végén Tomival arról beszélgettünk, hogy mit terveztem Cintyvel. Ott álltunk a teremben, és már mindenki elment... illetve... ha jól emlékszem Colette ott volt (kivételesen...), és nagyon matatott a gitárjával. Se engem, se Tomit nem zavarta, hogy ott van, pont nem érdekelt. De ezek szerint ő direkt volt ott. Ezt nem hiszem el... nagyon ravasz... És a Dance with me tonight-ot pedig biztos onnan tudta, hogy egyszerűen csak látta, hisz utána ők zenéltek. Ezt nem hiszem el... - Asszem tudom. - mondtam, és kifejtettem az elméletemet. Tomi egyet értett, szerinte ez full logikus, de Vivi nem nagyon értette.
- De... hogy lehet valaki ennyire rosszindulatú? Neki mi jó származik abból ha ti szakítotok?
- Egyszerűen csak nem bírja Viktort. Viktor tönkretette a tervét... hogy egyszerre két sráccal járhasson. - válaszolta gúnyosan Tomi.
- Én elhiszem... de remélem Cinty is elfogja. Viszont ma már hagyd, már lefeküdt. Majd holnap. Holnap legyél ott az ágya mellett mikor felkel. Reggel olyan fáradt, hogy nincs kedve veszekedni, se ereje, hogy kiküldjön. Akkor talán meg fog hallgani. - mondta Vivi.
- Jó... mikor szokott felkelni? - kérdeztem.
- Hát... most elég ideges, úgyhogy nem hiszem, hogy sokáig fog tudni aludni. 8-ra gyere át.
- Oké. Ott leszek.

Vivi szemszöge:

- Majd halkan kopogj. De figyelj... megadom a számom és inkább hívj fel. De tudod mit? Megadom Cintyét is, hisz bármikor kellhet. Én meg kérdem a tiedet, meg Tomiét. Majd beírom őket Cinty telójába is. Ja meg Tináét is, ha lehet. - miután számokat cseréltünk, gondoltam hazamegyek, mivel fáradt voltam, és ha esetleg Cinthia felébred, akkor ott legyek, hiszen most kell neki egy támasz. - Akkor én most hazamegyek. - ezt a "hazát" persze úgy értem, hogy a hotelbe. Nem Budapestre.
- Nem maradsz? - kérdezte Tomi.
- Én elhúztam. Otthon találkozunk, tesó. - mondta Viktor, és otthagyott minket.
- Eléggé elfáradtam... meg Cintynek is kell egy támasz.
- Nem azt mondtad, hogy már alszik? Inkább maradj. - Láttam rajta, hogy nem tetszik neki, hogy haza akarok menni. De hát nem tilthatja meg!
- De lehet, hogy felébred. Ideges. Ott akarok lenni...
- Persze, vágom. Én nem számítok. Ő fontosabb. - nézett mélyen a szemembe. 3 napja ismerem! Persze, hogy a barátnőm fontosabb! De ezt akkor sem mondhatom.
- Igen... mármint... lehet... illetve... - makogtam. Nem akartam megbántani.
- Tegyél meg egy szívességet. Egy darabig ne keress. Szia. - mondta, és otthagyott. Mi van? Most meg mi a baja? A fontossági sorrendem? Hogy Cintyt jobban szeretem? Nem értem. Könyörgöm... 3 napja ismerjük egymást! Mit akar? Esküszöm, nem lehet kiigazodni a pasikon... Á, tök mindegy. Hazamegyek, most már csak azért is. Felmentem a szobánkhoz, a hotelba, és levágytam magam az ágyamra. Előtte benéztem Cintyhez, aludt. 11 óra. Nekem sem ártana...

Viktor szemszöge:

Épp a kanapén ültem (Tina még a diszkóban volt), mikor Tomi berontott a nappaliba. Van egy lakásunk, a klubhoz elég közel, ott lakunk 3-an, és nagyon jól megvagyunk. Levágta magát mellém.
- Mi történt? - faggattam.
- Elment. - felelte.
- És? - értetlenkedtem.
- És még annyi mindent terveztem a mai napra... igaz, már csak a felét tudtuk volna megvalósítani, hisz 11 óra. De akkor is. - mondta. - Azt mondta, Cinty fontosabb neki.
- Jaj haver, ez a lányoknál így megy! Nekik a barátság a legfontosabb.
- De azt hittem, jelentek neki valamit.
- Hagyd már ezt a nyálas dumát! - mondtam, hisz ő sose volt az a romantikus fajta. Próbálkozik, de nem annyira az erőssége. Legalábbis szerintem. - Ezt te se gondolod komolyan! Te Tomi vagy! Majd kitalálsz valamit!
- De összevesztünk... illetve... azt mondtam, hogy egy darabig ne keressen.
- Te bolond vagy... tegnap még ott áradoztál, hogy Vivi így, meg Vivi úgy... segít neked művésznevet találni... tetszett neki a hajód... bla, bla, bla! - mondtam.
- Nem tudom! Bekattantam! Egyszerűen... nem tom. Mindegy, megyek zenét hallgatni. Szólj ha túl hangos. - bement a szobájába, és fél perc múlva már Flo Rida - Let it roll-ja szólt a szobájában lévő hangszórókból. Hogy hangos volt-e? Áááá... kicsit se... csak megsüketültem. Ha ideges, üvölteti a zenét. Már megszoktam. Én is bementem a szobámba, és bekapcsoltam a gépem. Aztán hirtelen jött egy isteni sugallat... Elővettem egy CD-t, betettem a laptopomba, majd letöltöttem 3 számot, és ráírtam a lemezre. Kivettem a gépből, és betettem egy olyan papír CD tokba.