Cinthia és Vivi legjobb barátnők. Együtt elutaznak Cinthia 18. születésnapja alkalmából Párizsba. Csak ketten, szülők nélkül. Úgy tervezik, hogy fiúk nélkül kikapcsolódnak még az egyetem előtt. Hát... ez a tervük nem annyira jön össze.
2013. április 28., vasárnap
44. Rész: Féltékenység
Sziasztok! Itt a következő rész, a 44.! Jó olvasást! Komizzatok! *Bia*
"Este 11-kor pedig már aludtunk."
Cinthia szemszöge:
Reggel 9-kor ébredtem (20-án), gyorsan elkészültem, és átmentem Viktorhoz. Tegnap azt beszéltük meg, hogy menjek át hozzá, mikor felkelek.
- Szia! - köszöntött, miután kinyitotta nekem az ajtót. Bementem, és leültünk a kanapéra.
- Mit terveztél mára? - kérdeztem tőle.
- Igazából semmit. Egy sétát gondoltam, ha az megfelel - vonta meg a vállát.
- Az jó lesz! - egyeztem bele, így hát elindultunk.
Kézen fogva sétáltunk az utcákon, az esküvőről beszélgetve. Hirtelen egy lány elsétált mellettünk, gyönyörű mosolyt villantva a világ felé, szép sminkkel, nagy szemekkel, és gyönyörű alakkal. Miközben elsiklott mellettünk, elég jól megnézte magának Viktort. És nem mintha a barátom nem pillantott volna felé...
Ó, hogy eddig nem jött elő az én kis mumusom! A féltékenység, ami eddig végzett a kapcsolataim 60%-ával! Az érzés, ami belülről felfal, elemészt, és nem kíméli áldozatait. Mikor az emberben felmerül a másik elvesztésének keserűsége, mellékhatásai pedig az erőteljes kisebbségi komplexus, és a bizalom megszűnése. Jézusom, ez most nem történhet meg!
- Baj van? - nézett rám Viktor. Nagy nehezen mosolyt erőltettem az arcomra, és válaszoltam.
- Nem, nincs! - füllentettem. Viktor elhitte, de én továbbra sem tudtam elhessegetni a gondolataimat. És ez természetesen az egész napunkat tönkre tette, nem tudtam koncentrálni, minden nőnemű lény mozdulatát figyelemmel kísértem, ahogy Viktor tekintetét is. És bár lehet, hogy nem így történt, de én úgy láttam, hogy mindenkit megnézett.
- Na jó, mi bajod? - állt meg velem szemben az utca közepén.
- Mire gondolsz? - tettettem a hülyét.
- Egész nap görcsösen szorítod a kezem, minden lányra, aki elhalad mellettünk, árgus szemekkel nézel, és úgy vibrálsz, mint még soha - magyarázta a viselkedésem. Juj, észrevette?
- Én csak... mi van ha találsz jobbat? - tettem fel a szívemet nyomó kérdést.
- Minél jobbat? - értetlenkedett.
- Nálam jobbat! Jobbat, szebbet, okosabbat, érdekesebbet, különlegesebbet!
- Nem nagyon értem, miről beszélsz... - vallotta be.
- Jaj, istenem! Hogy mondjam, hogy megértsd? Féltékeny vagyok! Féltékeny minden lányra aki elhalad melletted! - böktem ki.
- Pedig nem kéne.
- Ennyivel lereagálod? "Pedig nem kéne"? - döbbentem le.
- Nézd. Nem kell féltékenynek lenned. Nincs okod.
- Tudod mit? Rossz ötlet volt ezt megosztanom veled. Ezt ti, férfiak nem érthetitek! - ráztam a fejem.
- Most honnan jött rád ez a dili-üzemmód? - érdeklődött "kedvesen".
- Mondjuk attól, hogy eddig minden egyes lányt jól szemügyre vettél... - suttogtam, de Viktor tökéletesen értette a szavaimat.
- Te miről beszélsz? Senkit nem vettem szemügyre! - ellenkezett.
- Figyelj, én most szeretnék egy kicsit egyedül lenni. Ez most így egy kicsit sok nekem... - túrtam a hajamba, miközben lassan elindultam.
- Cinthia! Mégis mi sok neked? - kiáltott utánam. - Cinthia!
De én csak mentem, egyenesen, előre. Tudom, hogy hülyén viselkedem, és azt is, hogy talán nem Viktor az oka. Nem tudtam mit csinálni, le kellett lépnem, nem voltam képes a szemébe nézni. Félek, hogy nem vagyok elég jó. Félek, hogy jön valaki más. Félek, hogy mi lesz 10 nap múlva. Félek.
Viktor szemszöge:
Cinthia egyre csak távolodott, de nem akartam utána menni, hisz azt mondta egyedül akar lenni. Csak egy dolgot nem értek... mit csináltam rosszul? Azt mondta, hogy féltékeny. Mégis
kire? Én nem néztem meg senkit, legalábbis nem állt szándékomban...
Hazamentem, remélve, hogy a bátyámat otthon találom.
- Tomi! - kiabáltam fel az emeletre.
- Szobámban! - adta meg a helyzetét. Felmentem, és valóban, ott feküdt az ágyán. - Mi a pálya, tesó? Nem a barátnőddel kéne lenned?
- Vele voltam, egészen addig, amíg ki nem akadt, és el nem ment - ültem le az ágyára, és erre a kijelentésemre Tomi is felült, mivel érdekelte a téma.
- Mit csináltál már megint?
- Most semmit! Egész végig furán viselkedett, aztán kiderült, hogy féltékeny!
- Kire? - kérdezte furán Tomi.
- Hát ez az! Nem értem... azt mondta, hogy féltékeny minden lányra aki elmegy mellettem. Nem bízik bennem...
- Ha egy lány féltékeny, az sok mindent jelenthet! Igen, lehet, hogy nem bízik benned, de szerintem ez eléggé lehetetlen. Bízik ő benned, csak ott a rengeteg rossz tapasztalat. Általában csak azért féltékenyek, mert félnek, hogy elveszítenek. Várjunk csak... azt mondta, hogy féltékeny minden lányra, aki elmegy melletted? - kérdezte, mire én bólintottam. - Ó, akkor tiszta sor. Megnéztél egy lányt! - következtetett.
- Nem néztem meg senkit! - hadakoztam.
- Akkor kérdezem máshogy... miközben sétáltatok, láttál olyan lányt, aki gyönyörű volt, és alig bírtad levenni róla a szemed?
- Persze. Cinthiát! - válaszoltam.
- Jézusom, egy szerelmes sráccal nem lehet beszélni! - rázta a fejét Tomi. - Jó, akkor így kérdezem: láttál olyan lányt, akinek tökéletes volt a sminkje, az alakja, a mosolya, és nem Cinthia volt?
- Hát volt pár ilyen lány az utcán. És persze, rájuk néztem, de nem stíröltem őket percekig, vagy ilyesmi. Rájuk néztem, hisz szembe jöttek velem. De nem jöttek be nekem, kicsit se. Ott sétált velem Cinthia, akinél jobbat nem kívánhatnék - mondtam őszintén.
- És ezt miért nekem mondod? Menj, és mondd meg neki!
- Nem, az nem elég! Kell hozzá egy mód... - kacsintottam.
- Arra gondolsz, amire én? - húzta össze a szemeit Tomi.
- Tuti! Irány a próba! - pattantam fel, és Tomi is hasonlóan tett.
Cinthia szemszöge:
- Biztos vagyok benne, hogy megnézte azt a lányt! - magyaráztam a hitetlen Vivinek.
- Hát... elég lehetetlen, de ha biztos vagy benne, akkor úgy van - vonta meg a vállát.
- Nem tudom. Kezdek elbizonytalanodni... Tudod mit? Mennyi az idő? - pattantam fel.
- Nagyjából 10 lehet... háromnegyed 10! - nézte meg a telefonján.
- Majd jövök! - rontottam ki az ajtón, és sietősen vettem a lépteimet a liftig, onnan pedig a klubig. Beléptem, és a banda éppen akkor kezdett. Viktor idegesen sétálgatott fel-alá, de mikor megpillantott, odapattant a mikrofonhoz, és beleszólt.
- Jó estét, emberek! Az első szám amit hallani fogtok, egy különleges lánynak szól, aki ma valamit nagyon félreértett. Élvezzétek az estét, jó szórakozást kívánok! - pengette meg az első akkordot, és a szám elindult... Nagyjából az első két hang után jöttem rá a szám címére, és a felismerés után a szám elé kaptam a kezem, mivel elöntött a boldogság. A dal minden szavát kívülről tudom, és ha ez nekem szól, akkor eldobom az agyam. Jesse McCartney - She's no you...
http://www.youtube.com/watch?v=gLICf-JY4Cw
They got a lotta girls
Who know they got it going on
But nothing's ever a comparison to you
Now can't you see that you're the only one I really want?
And everything I need
Is everything you do? (hitetlen fejrázás...)
Any girl walk by, don't matter
'Cause your looking so much better (itt kezdődött a mutogatás)
Don't ever need to get
Caught up in jealousy (ujjrázás)
She could be a super-model
Every magazine, the cover
She'll never, ever mean a thing to me!
She's no you... oh, no
You give me more than I could ever want
She's no you... oh, no
I'm satisfied with the one I've got
'Cause your all the girl
That I've ever dreamed
She's only a picture on a magazine
She's no you... she's no you
They got a lot of girls
Who dance in all the videos
But I prefer the way you do,
The way you move (mutatás)
You're more than beautiful
And I just wanna let you know
That all I ever need
Is what I've got with you
Any girl walk by, don't matter (legyintés)
Every time you're looking better
I think your perfect
There ain't nothing I would change
She could be a super-model
Every magazine, the cover
She'll never, ever take my heart away
She's no you... oh, no
You give me more than I could ever want
She's no you... oh, no
I'm satisfied with the one I've got
'cause your all the girl
That I've ever dreamed
She's only a picture on a magazine
She's no you... she's no you
No one's ever gonna get to me
Oh, the way you do
Now baby can't you see
That you're the one, the only one (ismét mutatás)
Who's ever made me feel this way?
Nothings ever coming even close, no
No one's ever been comparable to you
I don't want nothing I don't got
I don't need nothing but you
I can't get more than you give me
So don't stop anything you do (ujjrázás)
Your all that, all that, and then some
You know what, just what I need
And no girl, no place and no where
Could mean a thing to me
She's no you... oh, no
You give me more than I could ever want
She's no you... oh, no
I'm satisfied with the one I've got
'cause your all the girl
That I've ever dreamed
She's only a picture on a magazine
She's no you... she's no you
She's no you
Now can't you see that you're the only one I really want?
I'm satisfied with the one I've got...
Viktor a számot nem tudta befejezni, mert a közönséget teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, felrohantam a színpadra és a nyakába ugrottam.
- Komolyan is gondolod? - suttogtam a fülébe.
- Minden szavát - nézett mélyen a szemembe, majd megcsókolt. Hosszan, szenvedélyesen...
A közönség tapsolt, eléggé tetszett nekik a mi kis jelenetünk. Viktor az egyik félénk srácot odairányította a mikrofonhoz, mielőtt lesétált a színpadról, velem. Megálltunk a bárnál, és ott folytattuk a beszélgetést.
- Köszönöm - mosolyogtam rá.
- Nincs mit. Ha szavakkal nem érted meg, gondoltam, majd megérteti veled a zene. Amúgy meg rá se néztem egy lányra se!
- Tudom. Csak tudod, az a sok csalódás...
- Tudom. De bennem nem fogsz csalódni, ezt megígérem! - mondta határozottan.
- De mi lesz augusztusban? - néztem rá félve.
- Veled megyek. Itt hagyom Párizst! Nem foglak elveszíteni! - rázta a fejét, és én úgy éreztem, hogy ott helyben ájulok el.
- Képes lennél szembe szállni apukáddal? - kérdeztem döbbenten.
- Persze. Hisz már megtettem... - vigyorgott.
- Menj vissza a színpadra! - utasítottam, mikor megláttam, hogy az imént beállított srác, nem nagyon tudja a szöveget. Viktor nyomott egy gyors puszit a homlokomra, és már sietett is vissza a bandájához. Egészen éjfélig hallgattam őket, időközben persze Vivi is megérkezett. Utána viszont hazamentünk, és aludtunk egy jó kiadósat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése